A behavioral targeting (vagy viselkedésalapú célzás) egy olyan hirdetési stratégia, amely a felhasználói tevékenységekből — például böngészési előzményekből, vásárlásokból, kattintásokból és interakciókból — származó adatokat használja fel, hogy személyre szabott hirdetéseket juttasson el a megfelelő emberekhez a megfelelő időben. Ahelyett, hogy mindenki ugyanazt a hirdetést látná, a felhasználóknak az online tevékenységük alapján jelennek meg a tartalmak. Ez a különbség a „szórjuk és reménykedjünk” típusú hirdetés és a precíziós marketing között a közösségi médiában.
Az olyan platformok, mint a Facebook, az Instagram és a TikTok, nyomon követik a felhasználók lépéseit: mire kattintasz, mire keresel rá, mit vásárolsz meg, melyik videókat nézed meg, vagy mennyi ideig időzöl egy hirdetésen. Ezek az adatok közönségszegmensekbe kerülnek. Amikor kampányt indítasz, a platform párosítja a hirdetéseidet azokkal a felhasználókkal, akiknek a viselkedése megfelel a célközönségednek. Nem találgatod, ki lehet az érdekelt; olyan embereknek mutatsz hirdetéseket, akik már korábban érdeklődést mutattak hasonló termékek vagy kategóriák iránt.
A közösségi platformok a viselkedési formák széles skáláját figyelik: a meglátogatott oldalakat, a kattintott linkeket, a kosárba helyezett termékeket (még ha nem is veszed meg őket), a nézett videókat, a tartalomra fordított időt, a keresési lekérdezéseket, az alkalmazáshasználatot és a vásárlási előzményeket. Az eszközök közötti aktivitást is követik — ha a telefonodon böngészel, majd később laptopon fejezed be a vásárlást, az adatok összekapcsolódnak. Még a platformon kívüli tevékenység is számít: ha meglátogatsz egy e-kereskedelmi webhelyet, amelyre telepítve van a Facebook pixel, az az aktivitás is visszakerül a profilodba.
Mert működik. Azáltal, hogy a felhasználókat a bizonyított vásárlási viselkedés és érdeklődési minták alapján éred el, kevesebb büdzsét pazarolsz az irreleváns közönségre. A konverziós arányaid javulnak, mivel olyan termékeket mutatsz, amelyek iránt már érdeklődtek. Egy felhasználó, aki futócipők után böngészett, sokkal nagyobb valószínűséggel fog konvertálni egy cipőhirdetésre, mint valaki, aki csak véletlenszerűen görgeti a feedet. Ez sokkal hatékonyabb, mint a kizárólag demográfiai adatokra alapozott célzás.
A behavioral targeting azt használja fel, amit valaki korábban tett (tevékenység és előzmények). A contextual (kontextuális) targeting azt használja fel, amit valaki éppen most csinál — vagyis a tartalmat, amit jelenleg megtekint. Ha valaki a hobbikertészetről olvas egy cikket, egy kertészeti szerszámokról szóló kontextuális hirdetés jelenik meg neki. A viselkedésalapú célzás ezzel szemben még hetekig mutatna kertészeti hirdetéseket az illetőnek a korábbi érdeklődése alapján. Mindkettő hasznos; a behavioral targeting általában magasabb konverziós arányt hoz, mivel bizonyított érdeklődésen, nem csak a jelenlegi környezeten alapul.
Igen. A viselkedésalapú célzás kiterjedt adatgyűjtést igényel, és a felhasználók nem mindig tudják, mennyire követik őket. Az olyan szabályozások, mint a GDPR, szigorították az adatgyűjtési és célzási szabályokat. Az Apple iOS-t érintő adatvédelmi változásai korlátozták a hirdetéskövetést, ami új megoldások keresésére kényszerítette a platformokat és a hirdetőket. A trend a privacy-first (adatvédelem-központú) megoldások felé tolódik, de a behavioral targeting továbbra is alapvető stratégia a nagy közösségi portálokon.
Vissza a szójegyzékhez