Vissza a blogra
A social media az egészségügy nélkülözhetetlen eszközévé vált. A Pew Research jelentése szerint az amerikai állampolgárok mintegy fele a közösségi médiából tájékozódik a hírekről. Ahogy egyre többen fordulnak az online forrásokhoz, a közösségi média jelentősége az egészségügyben felbecsülhetetlen.
A COVID-19 világjárvány gyökeres változást hozott abban, ahogyan az emberek a fontos információkat keresik és megosztják. A hagyományos médiaforrásokkal szembeni bizalmatlanság már egy ideje jelen van, amit a 2021-es Edelman Trust Barometer is részletesen vizsgált.
A kutatás szerint az amerikaiak 59%-a egyetért azzal az állítással, miszerint „a legtöbb hírszolgáltatót jobban érdekli egy ideológia vagy politikai álláspont támogatása, mint a lakosság tájékoztatása”.
Az amerikaiak 61%-a gondolja úgy, hogy „a média nem teljesít jól az objektivitás és a pártatlanság terén”.
Mivel a közvélemény bizalma folyamatosan csökken a média irányában, egyre többen keresnek egészségügyi tanácsokat az interneten.
Az Egyesült Államokban az emberek mintegy harmada végez öndiagnózist online információk alapján, és a kereslet az egészségügyi információkra a közösségi médiában még soha nem volt ilyen magas. Elég csak a CDC 4,3 milliós Twitter-táborára nézni (2021. októberi adat).
Ezek a párhuzamos trendek az egészségügyi szakembereket kényes helyzetbe hozták. A social media a kulcs ahhoz, hogy emberek millióit érjük el potenciálisan életmentő információkkal, de helytelen használat esetén a félretájékoztatás motorjává is válhat.
A közösségi média használata egészségügyi oktatásra nem gyerekjáték. A HIPAA-megfelelőség mellett – amire később kitérünk – az egészségügyi szolgáltatóknak, szervezeteknek és márkáknak egyedi felelősségük van abban, hogy edukatív, naprakész és tapintatos módon lépjenek kapcsolatba a közönséggel.
Ma átvesszük a social media használatának fontosságát az egészségügyben, és megnézzük, hogyan használhatod a content marketing eszközeit az új célcsoportok elérésére, a tartalmi párbeszédek elindítására és a legfőbb célod elérésére: hogy minél több embernek segíthess.
A social media használatának fontossága és előnyei az egészségügyben:
Kommunikáció válsághelyzetekben
A Z generáció és a millenniálok 31,4%-a közvetlenül a közösségi médiához fordult a koronavírussal kapcsolatos hírekért. Különösen a Twitter vált az elsődleges platformmá a szervezetek számára a friss hírek megosztására válság idején.
A közösségi médiában zajló élénk társadalmi vita egyik kiváló példája a 2014-es ebola-járvány idejére nyúlik vissza.
Abban az évben július 28. és szeptember 19. között 1 787 875 tweet született az ebola témájában.
Számos virális hashtag, mint például a #EbolaWatch trendelt a Twitteren, aminek eredményeként az emberek tudomást szereztek a vírus súlyosságáról.
A jelenbe ugorva ugyanezt a trendet látjuk, bár sokkal nagyobb léptékben.
Az egészségügyi szervezetek világszerte a közösségi médiát használták a fontos információk megosztására a COVID-19 világjárvány alatt.
Ilyen példa az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezési szervezete, amely Facebook borítóképén egy maszkot viselő gyermeket jelenített meg, ezzel is üzenve a követőknek.
Egy másik példa az ausztrál NSW Health, amely a Twitteren tájékoztatta a lakosságot az esetszámokról és ösztönözte az egészségügyi előírások betartását.
A COVID-19 mellett az egészségügyi szakemberek más krízisekre is felhívhatják a figyelmet, például a szalmonella-járványokra.
A CDC szeptemberben a Twitteren osztotta meg a legfontosabb tényeket a járványról és a tünetek felismeréséről.
A tévhitek eloszlatása és a hisztéria megfékezése
Nem meglepő, hogy a social media a táptalaja a dezinformációnak. A probléma olyannyira súlyos, hogy még Joe Biden elnök is közleményt adott ki, miszerint „Embereket ölnek. Az egyetlen járványunk az oltatlanok körében van. És ez embereket öl…”.
A rengeteg hamis információ – különösen a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatban – miatt a közvélemény egyre nyitottabb arra, hogy a kormány korlátozza az online dezinformációt.
Egy Pew Research felmérés szerint az amerikaiak 48%-a támogatja a hamis adatok kormányzati cenzúráját, ami jelentős emelkedés a 2018-as 39%-hoz képest.
A növekvő bizalmatlanság miatt az egészségügyi szakemberek a közösségi médiában küzdenek a mítoszok ellen és a köznyugalom megőrzéséért.
Austin Chiang, M.D., gasztroenterológus, a Thomas Jefferson Egyetemi Kórház endoszkópos bariátriai programjának igazgatója valóságos social media sztárrá vált. TikTok videói, amelyekben a fogyástól a vastagbélrák-szűrésig mindent érint, rendszeresen többszázezres nézettséget érnek el.
Az ENSZ a Twitteren kezdett kampányba, hogy felhívja a figyelmet a COVID-19 okozta „infodémiára”.
A megbízható információk iránti óriási igény miatt a WHO létrehozta az „Information Network for Epidemics” hálózatot, amely közvetlenül veszi fel a harcot a híresztelésekkel.
Olyan országokban, mint Uganda, tömeges hisztéria tört ki az első eseteknél: egyes közösségek azt hitték, a vírust gonosz szellemek vagy az 5G hálózatok okozzák.
Uganda kormánya rádiót és social mediát használt a pletykák eloszlatására és a pontos tények közlésére.
A WHO a WhatsApp-pal is együttműködött, hogy több nyelven indítson üzenetküldő szolgáltatást a kritikus információk megosztására.
A lakossági bizalom építése
Összességében az amerikai felnőttek többsége pozitívan vélekedik az orvosokról. Még a világjárvány és az intézményekbe vetett alacsony közbizalom ellenére is, az amerikai felnőttek 74%-a hisz abban, hogy az orvosok a pácienseik legjobb érdekét tartják szem előtt.
Különös tehát, hogy majdnem minden ötödik amerikai több mint öt éve nem járt orvosnál. Bár az amerikai egészségügyi ellátás magas költségei fontos tényezők, az amerikaiak 26%-ának még mindig semleges vagy negatív a véleménye az orvosokról.
Ha a lakosság jelentős része még egy egyszerű rutinvizsgálatra sem megy el, az egészségügyi szakembereknek muszáj megszólítaniuk az állampolgárokat.
A közösségi média kiváló terep a bizalomépítésre és arra, hogy a páciensek komfortosabban érezzék magukat.
Íme néhány tipp a social media stratégiádhoz a bizalom növelése érdekében:
- Social listening. Ez az a folyamat, amelynek során adatokat gyűjtesz a közösségi médiából, hogy megértsd, kik beszélnek rólad és hogyan éreznek. A social listening lehetővé teszi az őszinte visszajelzések mérését. Már az is rengeteget ér, ha időt szánsz a kommentekben a kérdések megválaszolására.
- Edukáció videós tartalmakkal. A videó a tartalomgyártás királya. Az algoritmus és az emberek is imádják. A videomarketing 54%-kal növeli a márkaismertséget és jobb bevésődést eredményez. A videó remek módszer arra, hogy megmutasd a szervezeted emberi oldalát (brand personality), ami közvetlenül hozzájárul a bizalomépítéshez.
Közbeszéd monitorozása
A közösségi média szépsége, hogy mindenkinek van hangja. Bármelyik nagyobb egészségügyi szervezet kommentszekciójában emberek ezreit láthatod, amint véleményt nyilvánítanak.
Ha bekapcsolódnál a beszélgetésbe, vagy új, az embereket érdeklő témákat fedeznél fel, a social media rendkívül hasznos.
A #flu vagy #covid19 hashtagek böngészése feltárhatja, hogyan tér el a közvélemény a vakcinákkal kapcsolatban attól, amit hagyományosan várnánk.
A Facebookon is láthatod, mennyire élénk a vita. A WHO egyik posztja 2,5 ezer kommentet kapott, amelyek nagy része az oltások körüli vitákról szólt.
Az oltásokhoz hasonló témák nagyon érzékenyek lehetnek, de egészségügyi szakemberként fontos a tudásod használata objektív tények megosztására, amelyek életet menthetnek.
Tudatosságnövelés
Bár jelenleg a COVID-19 uralja a közbeszédet, más fontos ügyek is megérdemlik a figyelmet.
A social media kulcsfontosságú csatorna, ahol a szolgáltatók hiteles információkat nyújthatnak az új és visszatérő egészségügyi problémákról.
Ahogy egyre többen adatják be a COVID-elleni oltást, a szervezetek az oltások általános fontosságára is felhívják a figyelmet.
Még 2018-ban Matt Damon és alapítványa, a Water.org készített egy videót, amely éttermi vendégek reakcióit mutatta be, amikor közölték velük, hogy akár hat órán át nem lesz víz.
A videót Ellen DeGeneres is megosztotta, félmilliós nézettséget ért el, és sikeresen ráirányította a figyelmet arra, hogy a fejlődő világban a nőknek naponta akár hat órát is várniuk kell, hogy vízhez jussanak.
A WHO a Facebookot használja olyan társadalmi-gazdasági és pszichológiai kérdések kezelésére, mint az ageizmus (életkor alapú diszkrimináció), a depresszió vagy a családon belüli erőszak.
Most, hogy már tudjuk, miért fontos a közösségi média az egészségügyben, nézzünk meg néhány gyakorlati tippet a tartalomstratégiádhoz.
Social media és egészségügyi marketing: 3 bevált módszer az új közönség elérésére
Külső forrásokból származó információk megosztása
Nem mindenki rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy több social media fiókhoz is folyamatosan saját tartalmat gyártson.
Emellett sok szakember konferenciákon és kutatási anyagokból értesül az újdonságokról, amelyekhez a nagyközönség nem mindig fér hozzá közvetlenül.
Itt jön a képbe a külső információk megosztása: ezzel nemcsak a tartalomnaptáradat töltheted ki, hanem a szakértői státuszodat is megerősítheted.
A tartalom válogatásakor (content curation) az elsődleges szempont a forrás hitelessége legyen.
Már beszéltünk a dezinformációról; a hiteles hatóságoktól származó hírek megosztása segít visszaszorítani ezt a jelenséget.
Mindig többszörösen ellenőrizd a forrást. Bármilyen új eredményt linkelsz, az szakmai szövetségektől, orvosi szaklapoktól vagy kormányzati szervektől származzon.
Az olyan RSS-olvasók, mint a Feedly, segíthetnek összegyűjteni és kategorizálni a kedvenc forrásaidat.
Olyan weboldalak, mint a Medscape, friss ötleteket adhatnak, ha épp kifogytál a saját témákból.
Használhatsz olyan eszközöket, mint a Kontentino, hogy ezeket a tartalmakat egy átlátható naptárban rendszerezd, és akár előre beidőzítsd a posztokat.
Kérdezz-felelek (Q&A) alkalmak tartása
A közösségi média egyedi módot kínál a kérdések megválaszolására. Például a WHO a Sprinklr-rel együttműködve fejlesztett ki egy mesterséges intelligencia alapú Facebook Messenger chatbotot, amely azonnali és pontos információkat ad a COVID-19-ről.
A WHO Health Alert szolgáltatása a WhatsApp-on már több mint 12 millió embert ért el, sokukat a járvány által leginkább sújtott régiókban.
Az élő közvetítések is sokat segíthetnek. Sok szakember tart élő webináriumokat, hogy segítsen a tünetek felismerésében, megvitassa a kezeléseket vagy megossza az alapvető elsősegély-protokollokat.
Hirdetések használata a megfelelő demográfia eléréséhez
Bizonyos egészségügyi problémák egyes demográfiai csoportokat jobban érintenek. Ha egy meghatározott korcsoportot, nemet vagy jövedelmi szintet szeretnél elérni, a célzott hirdetések jelentik a megoldást.
A Facebook továbbra is a legnépszerűbb hirdetési felület a hatalmas elérése (2,8 milliárd felhasználó) és a precíz célzási lehetőségek miatt.
Íme a fő célzási lehetőségek:
1. Kor, hely és nem. Ez a három legáltalánosabb opció a közönség szűkítésére.
2. Demográfiai célzás. Ez lehetővé teszi a szegmentálást iskolázottság, pénzügyi státusz, munkahely, politikai nézetek, generáció vagy életesemények alapján.
3. Érdeklődés alapú célzás. Rendkívül hasznos olyan emberek megtalálására, akik érdeklődnek releváns Facebook-oldalak vagy témák iránt. Ügyelj rá, hogy kombináld a szempontokat, nehogy túl tág maradjon a közönséged.
A social media segít az embereknek a hiteles tájékoztatásban
A közösségi média megváltoztatta az egészségügy arculatát. Számos eszköz áll rendelkezésre, hogy az információ erejével segíthessük az embereket. Akár a tévhitek ellen küzdesz, akár a prevencióra hívod fel a figyelmet, reméljük, ez az útmutató segít elindulni az úton.
